Megy itt a sírás, nincsenek a blogon receptek, tessék

Ilyen se volt még, hogy ne azzal egyem meg, amivel főztem, de ha elfogyott, akkor mi? Ha már ittam sört, akkor mi? Igyak vizet? Ha a pokolban égek el a borral főtt étel sörrel fogyasztásától, akkor sem.

Heló, az minek a szíve?- kérdezem pár perc tétova, és néma tippelgetés után. Libának nagy, de nem sokkal, olyan másfélliba, de pulykának is nagy, meg ez egy hentesüzlet, nem baromfis, strucc nem lehet, az biztos nagyobb, malac? De ahhoz olyan faggyús, meg a színe. Borjúnak is kicsi, miezmiezmiez?

- Bárány, kisasszony.
- Akkor azt mind kérem, megveszem, köszönöm.

Tizenegy óra, és ezek a bárányszívek egyáltalán nem voltak betervezve. Rohadjak meg az impulzusvásárlásommal együtt. Bírom a szívet, a marhát, pörköltnek, kínaiul csípősen, sőt, tölteni, meg a kiskutya is szereti, de ez bárány, a birkaíz előszelével, szerelmetes bűze babért kíván és savanyút, sok borsot, és még több száraz fehérbort, nem fogom kidobni, ha kétszer kell ebédelnem, akkor is megeszem. A hűtőben tokaji furmint, felcsíkoztam a bárányt, kevés fokhagymát, vöröshagymát pirítottam, rádobtam a húst, átsütöttem, sóztam, borsoztam, löttyintettem rá egy kevés bort, lefedtem. Levettem a fedőt, dobtam bele két babérlevelet, vissza a fedőt.

De innék egy sört, pattintottam fel az első üveget a hűtőben, 12 előtt bontani az igazi úri tempó, haladjunk azzal, most cipeltem fel vagy húsz kilót az ötödikre, megérdemlem, nem mintha anélkül nem érdemelném meg.

A bárány elfőtte a bort, jobb is hanyagolni a fedőt, locsolgatom a borral, só, még csak egy órája fő, de már közelít, túl puhára úgyse akarom, szeretek rágni, locsoltam rá a furmint végét, és töltöttem ki még egy kevés sört.

Tányér, egy kis lime, volt három gerezd egy műanyagdobozban, borospohár, de van már egy sörös. Iszonyú zavar keletkezik elmém szokásjogokat és ökölszabályokat kezelő részlegén, vogonok csapnak össze vogonokkal, robot módjára nyúlok a furmintos palackért, üres, csingilingi, ez az opció elvetve, elejtik a vogonok az aktát, a bajszos parasztbácsi széleset kurjant: há' sör még van, erre leülök és az első, savanykás, szalmás, birkás falatra csúszó félbarna után béke.

Nem, nincs ilyen, hogyha valamit borral főztem, azt csakis borral lehet elfogyasztani. Persze, atombiztos megoldás, de aki erre utazik, építsen bunkert és éljen kukoricakonzerven, de a savanyú, borral főtt ételek nagyon jók tudnak lenni egy testesebb sörrel.

A napi, véletlen talált harmónia résztvevői:

  • 3 db bárányszív
  • 3 dl tokaji furmint (száraz, amit szívesen innának is)
  • 3 gerezd fokhagyma, egy apróra vágott, kisebb vöröshagyma, 2 db babérlevél, bors, kevés mustár
  • egy üveg félbarna sör, most éppen St Georgen Brau Keller, egyik új kedvencem, nagyon jól lehet hozzá főzni és illik a mexikóihoz is.

Ha már mexikói, a portálon a vajban sült bab pontos technológiáját vesszük át képek segítségével.

Végy egy kiló babot és fél kiló vajat, és ez csak a kezdet.

 

Keverik?