Egy kicsit ez is olyan, mint az ideális méret. Van az optimális középméret, ami alapvetően mindenkinek megfelel, de a tökéletes végeredményhez csak egy, az az egy út vezet. Megnyugtatásképpen ez majdnem mindenkinek más, így lehet, hogy van, akinek a Marmite már fájdalmasan sok, más pedig megőrül érte.
A Marmite egy darabig vegapempőként létezett a világomban. A mogyoróvaj után voltak a polcon, igazából nem is voltak ott, mert szinte soha nem vásároltam belőlük. Aztán rákattantam.
A Marmite a sörgyártás során megmaradó sörélesztőből készülő, B-vitaminokkal, zöldségkivonatokkal, fűszerekkel dúsított szendvicskrém, pástétom, fűszer, ahogy tetszik. A Marmite élete szerelemről és gyűlöletről szól. Enyhén sós, élesztős ízébe egy kevés karamell és töpörtyű keveredik, ez nem hangzik jól, és sokaknak nem is jó.
A világ egyik leghelyesebb weboldala, a marmite.com és a Marmite összes hirdetése, kampánya erre a szélsőségre épít.
A sörgyártás során keletkezett melléktermékeket 1902-ig kidobták, akkor alapították Burton on Trentben a Marmite Food Companyt. Az ötletet a német kémikus Liebegnek köszönhetjük, ő jött rá, hogy ez a sötét pép emészthető, sőt, tápláló. A Marmite most az Unileveré. Magas kalóriatartalma, tápértéke, és jó tárolhatósága (kibontva sem igényel hűtést) miatt mindkét világháborúban nagy szerephez jutott a katonák és a lakosság táplálásában. A Marmite tutira vega és természetes, állítólag kóser is, tehát tényleg igazán szuper!
De mire jó?
- Az alap a vajas pirítós, erre lehet vékonyan felkenni (nem lekvár!)
- Ezt lehet fokozni, és rakni a szendvicsre camembert, vagy cheddart, esetleg banánt.
- A cheddarhoz mustárt, újhagymát.
- Emmentáli és paradicsom.
- Avokádó!
- Csirkehús és hagyma.
- Az igazán kemény arcok ízfokozónak használják, pl. zöldséglevesbe.
- Találtam receptet spagettire is, a kifőtt tésztát egy kevés Marmite-al elkeverik és parmezánnal megszórják. Nem próbáltam, de kellőképpen beteg ahhoz, hogy jó legyen.
Szeretik, vagy gyűlölik?
Utolsó kommentek