2010. augusztus 22. 11:00
Iszonyú nagyfejű húsához jutottunk, de hiába kísértett egy hatalmas bográcsnyi harcsapaprikás. A paprikással járó negyed órás meló is hiába vonzott, mellette csak az üveg sörökkel mélázás maradt volna a szemerkélő esőben, de mi inkább nekiálltunk józanon játszani.
2010. június 08. 07:30
Kezdődik. Ebédidő van, ételről lesz szó. Terhes feleségem még nem volt, ezért ilyenkor jött a körömpörkölt, húsleves, rántott hús, valami kurva csípősek, halászlé, meki, valami kurva fokhagymás, sör, egy girosz, egy unicum, könnyedén meghatározható, erős ízek, zsír, emlékek köré épül a férfinak ez a vágya. Ezt kívánják, igazuk van, Cézár saláta, narancslé, répa még engem se izgatott fel.
Hát mit? Vasárnap, két óra. A kívánósság nem szerda délben érkezik. Felnőtt, egészséges, nem várandós ember ehető kívánságának végső leadási határideje ez az időpont. Egy hajnali ébresztésből marakodás lenne, de vasárnap, kettőkor, éhesen persze, hát mit ennél, mondjad, meg se feszülök, pedig egy másik ország kívánságlistájából készített pöttyöslabdát nem biztos, hogy csont nélkül beviszem.
Cevichét ennék.
Kedd és péntek a halnap, vasárnap zárva vannak Pistiék. Ceviche, hát azt én is ennék, a legjobbat homárból ettem. Homár. A Metróban van élő homár. Ezt nem gondolom komolyan, a homár él, persze hogy él, ezért lesz homár, érted, az az egyetlen fellelhető, friss ceviche-alapanyag, de ki öli meg? Megölöm, öltem már ennél cukibbat. Azt se tudom, hogy kell. Nem tudom, homár pont nem kárált a ceglédi tanyaudvaron, olvasni mégis megtanultam valahogy, majd az segít.
Homárok, szevasztok, nem kell elúszni. Iszonyú éhes vagyok, a fogammal fogom kitépni a szívetek, ha van egyáltalán. Közben kétkilós zacskó landol a bevásárlókocsiban. Mi ez? Fagyasztott garnéla, anyukám is ebből csinálja. Ebből a piciből? -meredek a kövér lisztkukacokra, majd összevetem az árcédulákat, a befektetett időt, és az integető homárok sorfala előtt békésen elindulok friss koriandert és ecetes jalapenot keresni.
A ceviche egy erősen fűszerezett, citromban marinált halsaláta, csípős, édes-savanyú, üdítő nyári étel, hideg Margaritával, még hidegebb sörrel, vagy Cubalibrével. Egy szexi ruszli, aki azt szereti, ezt imádni fogja.
Ceviche budapesti vasárnap módra:
A hazaúton felolvadt garnélákat lecsöpögtetem, egy kevés olajon megszokásból megpárolom (előfőzöttek a rákok) leszűröm, meglocsolom a citromlével, elkeverem az átöblített jalapenoszeletekkel, az apróra vágott korianderrel és hagymával, sózom, borsozom és lehetőség szerint pihentetem negyed-fél órát.
A ceviche készülhet édesvízi rákból (ez pusztult ki itthon) felkockázott sügérből, nagyobb garnélákból, polipból, tintahalból, pisztrángból, fogasból is. A friss alapanyagot nem kell előfőzni, ez megtörténik a citromlében/ecetben. Egy másik recept, friss, nyers alapanyagra:
A garnélákat a szójaszósszal, sóval, borssal ízesített citromlébe rakom negyed órára. Lecsöpögtete, elkeverem a zöldségekkel, és ízlés szerint keverek bele a csípős szószból, felnegyedelt citromokkal tálalom. Az egyik kedvencem:
A húst a citromlében hagyom negyed órára, leszűröm, elkeverem a többi hozzávalóval és egy éjszakára elrakom a hűtőbe. Sügérből a legjobb.
Mit kívánnak?
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
Utolsó kommentek