Lezárunk egy szakaszt, idén a sokadikat. A Malackarajnak van egy penge, céges fényképezőgépe. Messziről jöttünk, megdolgoztunk érte, megérdemeljük, olvasóink is megérdemlik, mától nem csak a betűk lesznek vállalhatók. Most a szombat reggeli kávéhoz/kólához/hideg pörkölthöz elmesélem, miért volt annyi értékelhetetlen kép a Karajon.

Mert se idő, se pénz nem volt rá. De mára, egy újság életében fontosabb dolgok egyre inkább sínen vannak, rámegyünk a képanyagra. Odavágunk, csuhajja!

>> a poszt folytatódik